Most üt vissza a brüsszeli rövidlátás

„10%-kal emelkedett az olaj és több, mint 5%-kal a gáz ára arra a hírre, hogy Izrael légicsapásokat indított az iráni atomlétesítmények ellen, amelyre válaszul a perzsa állam is Izrael heves bombázásába kezdett. Megszokhattuk már, hogy ha élesedik a Közel-Keleten egy konfliktus, akkor annak bizony árfelhajtó hatása van az energiapiacon. Történik mindez azért, mert

Irán tartja ugyanis ellenőrzése alatt a Hormuzi-szorost, amelyen keresztül – sok más termék mellett – a katari LNG gáz is kijut a világpiacra. Ha pedig Teherán beváltja fenyegetését és lezárja azt, akkor Katar nem, vagy sokkal nehezebben tudja ásványkincsét értékesíteni, ami óriási hiányt okozna. Röviden és tömören ezek tehát azok a tényezők, amelyek egy ilyen helyzetben az árat mozgatják.

Az energiahordozók drágulása pedig elsősorban azokat a térségeket érinti érzékenyen, amelyeknek nincs saját forrásuk és mindenképpen behozatalra szorulnak. Ilyen Európa és ilyen a kontinensen belül Magyarország is. A kormány pedig felismerve ezt a helyzetet – amely az ország fekvéséből és a kommunista időkből származó örökségből adódik -, arra törekedett az elmúlt években, hogy diverzifikálja az energiaellátást vagyis, hogy gázt és olajat minél több irányból, minél több forrásból tudja beszerezni. Így épült ki csővezeték Horvátország, majd Szerbia irányába és így lett összekötve a magyar és a szlovák hálózat.”

Nyitókép forrása: Pixabay